Először is szeretném leszögezni, hogy nem vagyok híve a király pár eldobásának a flop előtt.

Mindig érdemes szerintem azt szem előtt tartani, hogy sokkal kisebb hiba tönkremenni király párral ász pár ellen, mint eldobni a király párt. Ha tehát a leghalványabb kétségünk is támad afelől, hogy ellenfelünknél mi lehet, és nem vagyunk 100%-osan meggyőződve arról, hogy az ég világon semmilyen más lap nem lehet nála, csakis ász pár, akkor ne dobjunk, hanem kerüljünk all-in pre-flop.

A dolog matematikai hátteréről annyit érdemes tudni, hogy átlagosan minden 21. király párunk fut ász párba. Éppen ezért nem nagyon érdemes túl lelkesen dobálgatni a király párokat.

Nézzük azokat a helyzeteket, amikor szinte SOHA nem dobnám el a király párt a flop előtt:

1.    6 fős, short handed asztalnál, akár készpénzes játék, akár verseny. Pláne nem egy tipikus 100 nagy vakos stackből. Ha nagyon sok zseton van előttünk, több mint 200 nagy vak, inkább 250-300, akkor adódhat olyan helyzet, hogy az ember elkezd gondolkodni, de annál kevesebbért semmiképpen.

2.    Versenyen 50 nagy vakból vagy az alatti zsetonból is nagyon nagy hibának tartom a dobást.

3.    Vakharcban sem hiszem, hogy eldobnám aránylag mélyen sem, itt is 200 nagy vak fölötti stack kellene ahhoz, hogy egyáltalán gondolkodni kezdjek. Ezalatt értek egy hátulról, cut off vagy osztó pozícióból (esetleg hijackből) jövő emelést, vagy a kis vak-nagy vak harcot. Ezekben a helyzetekben általában az ember kénytelen tönkremenni a király párral, ha ász párba fut (ld. EPT második KK-ja).

4.    Online versenyen sem hiszem, hogy jó döntés király párt dobni, mert a mezőny és a játék ma már annyira agresszív, hogy szinte lehetetlen olyan pontos readet találni, amely 100%-osan meggyőzne arról, hogy az ellenfélnél semmi más nem lehet, csak ász pár.

5.    SNG versenyeken – egyszerűen nincs idő jobb lapot kapni, mert ezek általában kevés zsetonnal induló, gyors versenyek, még a lassabb fajtái is. Így hát ha beleszaladtunk, el kell fogadni és benevezni a következőre.

Lássuk akkor, hogy milyen helyzetek adódhatnak, amikor az ember elkezd gondolkodni a dobáson:

1.    A leggyakoribb szituáció, hogy hárman vagyunk a partiban, és egyszerűen úgy alakul az akció,  hogy ha az utolsó emelést tevő ellenfelünk nem tart attól, hogy valamelyik ellenfelénél ász pár van, akkor biztosan nála van.

2.    Feszes az image-ünk és ellenfelünk nem ultraagresszív és nem is túl kreatív játékos, mégis tovább emelget ránk, pedig egyértelműen tudtára adtuk, hogy nagyon erős lapunk van.

3.    Nagyon sok zseton van előttünk és ha dobunk, még mindig nagyon sok marad. Ehhez általában legalább 200 nagy vak mélyen kell lennünk, amikor is már 6. - 7. emelések után is belefér a dobás.

4.    Megfelelő mennyiségű statisztika áll rendelkezésünkre arról, hogy ellenfelünk 4betje vagy 5betje nem éri el az 1%-ot.
Vegyük akkor sorra mind a négy esetet, és hogy milyen jelek billenthetnek minket a dobás felé. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ha nem vagyunk biztosak a döntésünkben és bármi kétségünk is támad, akkor ne dobjunk.

Hárman licitálunk

Az első helyzet tehát az, hogy hárman (vagy többen) vagyunk a kasszában. Ez annyiban is megkönnyíti a helyzetünket, hogy ilyenkor az ász párral üldögélő játékos nem nagyon tud simán megadni, kénytelen tovább emelni, mert nem akarhatja két ellenféllel megnézni a flopot, és eddigre általában tetemes pénz került be a kasszába amúgy is. Ez egyébként a legkönnyebb helyzet a király pár számára. Ez volt a helyzet most az EPT-n, amikor először eldobtam a KK-t, illetve amikor a QQ-t dobtam, akkor is. De emlékszem még egy régi cash game játékra, amikor szintén eldobtam (jól) a KK-t preflop, és akkor is ugyanez volt a szituáció: hárman estünk egymásnak. Nézzük mind a három forgatókönyvet, hogyan zajlott.

EPT Deauville főverseny és a KK-m. A vakok 75/150, előttünk még 30 ezer zseton, a 2. vakszinten járunk, tehát 200 nagy vak mély a stackünk. Középről az asztal legnagyobb halacskája emel (a halnál is lehet AA!!!) 450-ig. Mögötte agresszív, visszaemelgetős srác visszaemel 1500-ig – ez még mindig nem jelent semmit. Én a kis vakon találom meg a KK-mat és úgy döntök, hogy a kettőből max. egy maradjon, de akkor sem keseredek el, ha eldobják, és nem kell rossz poziból megnéznem egy netán ászos flopot. Visszaemelek 4500-ig. Erre francia halacska bácsi közli, hogy 15 ezer. Namármost halacskánk ugyan callolgatott minden baromsággal, de az agresszió, pláne az ilyen mértékű, nem volt rá jellemző. Egy pilanatra eltűnődtem azon, hogy ugye ha gondja van a lapértékeléssel, akkor lehet, hogy így belelkesül egy QQ-tól mondjuk. De azért nem sanszos, mert nagyon örült magának. Benne van 4500-am a partiban, de előttem van még 25 ezer. Érdemes azt betenni ebben a helyzetben? Úgy döntöttem, hogy nem. Mindketten dobtunk, a srácnál állítólag QQ volt (vagy elhiszem, vagy nem), én nem mutattam meg a KK-mat, de az öreg mutatta az AA-t.

Igazából ez volt az a helyzet, amikor azt mondtam, hogy még ha tévedek is, akkor sem éri meg berakni. De azért elég biztos voltam benne, hogy nem tévedek. Ha nem AA van nála, akkor nem csak tőlem, hanem a sráctól is kéne tartania. Ráadásul engem kb. előtte nem láttak játszani, szóval gondolhatta, hogy nem valami hülyeséggel  4betelgetem őket.  Nem hogy visszaemelni, de eleve emelni sem láttak addig, és ugye tudjuk, hogy mindenki azt gondolja amúgy is, hogy a nők csak AA-val játszanak (ennyiből mondjuk nekem talán könnyebb egy kicsit megítélni a helyzetet).

Következő szitu. Én QQ-val UTG limpelek, hogy majd előadok egy szép kis limp-reraise-t. UTG+1 emel is, jól indul. Erre kettővel mögötte visszaemelnek rá. Nyilván QQ-t könnyebb dobni, tehát valószínűleg egy KK-t ennyiért nem dobok még el, hanem azért egy emelést megejtek, tudva, hogy ha visszaemelést kapok, akkor dobni fogok. Ez az első vakszinten volt azonban, és a QQ nem ért annyit. Pénzem szinte nem volt még a kasszában, csak egy nagy vaknyi. Úgyhogy ezt könnyű szívvel eldobtam. A srác egyébként azért még visszaemelt egyszer, majd az öreg arra még rákontrázott, mire a srác dobott. Nem tudom, mi lehetett nála, de a range-e az kb 3 hand: KK, JJ és AK, semmi más nem hiszem, hogy lehetett. Az öreg (nem ugyanaz az öreg, ez másik verseny, de ugyanúgy francia) mutatta az AA-t.

Ahogy mondtam, a QQ-t sokkal könnyebb eldobni. Egyrészt kétszer annyi kombináció ver halálosan. Másrészt egy harmadikkal csak 50-50, ha netán AK ellen megyünk. Ez lényegesen csökkenti a QQ értékét.

Harmadik példaként megpróbálom felidézni azt a bizonyos készpénzes partit, bár évekkel ezelőtt volt. Az is egy emeléssel és egy visszaemeléssel kezdődött, majd rajtam volt a sor. Én 4beteltem KK-val, mire az első emelő újra visszaemelt, a második pedig all-in ment. Itt szerintem elég egyértelmű a helyzet, hogy ha az egyiknél nem AA van, akkor a másiknál igen. Mint kiderült egyébként, az eredeti emelőnél volt az AA, a másiknál szintén KK volt. De ez a helyzet például szerintem teljesen egyértelmű.

Feszes image, és ellenfelünk mégsem tart az AA-nktól

Ez volt a helyzet, amikor a side-eventen dobtam a KK-t, pedig csak 70 nagy vak volt előttem. 400-as vaknál 30 ezerrel ültem. Pár kör óta ültem csak az asztalnál, és már emeltem párszor, de ettől függetlenül azért feszes volt az image-em (nő :D). UTG+1-ből emeltem 1000-ig. A kis vak – újra egy idősebb francia fazon – visszaemel 2500-ig. Itt több intő jel is volt: kicsi a visszaemelés, nem akarja, hogy dobjak. A fazon előtte gyakorlatilag nem játszott partit. Idősebb, türelmes játékos volt, aki kivár. És végül rám nézett és felhúzta a szemöldökét, mintha olyat csinálna, hogy „na, most mi lesz”. Tapasztalatom szerint ez szinte mindig provokáció, mert a férfiak be szokták kajálni, mert a machoságuk nem engedi, hogy egy ilyen grimasz után feladják a kasszát.

Úgy döntöttem (ismét), hogy vigyük dűlőre a dolgot most, és megtoltam neki rendesen 7 ezerig. Erre ő nézelődik, pakolgatja a zsetonjait, gondolkodik (legalábbis úgy csinál). Ekkor már tudtam, hogy ha most ennyi színjáték után kitalálja, hogy visszaemel, akkor gáz van. Ettől függetlenül, hogy ha all-in megy, nehezebben dobtam volna – bár nem kizárt, hogy akkor is dobtam volna. Itt hozzájárult a megítéléshez ugye az is, hogy elölről emeltem, gondolhatja, hogy nem hülyeséggel. Franciaországban az emelésnek az előző tét duplájának kell lennie minimum. Tehát a minimum visszaemelés 14 ezer. Hát ő pontosan eddig emelt. Na, mondom akkor kész, ennyi volt a buli, és nagyon mérges lettem :) Egyszerűen nem lehetett más lapja. QQ-val vagy AK-val nem csinál ilyen színjátékot, hogy aztán visszaemeljen egy minimumot... Szerintem ez is elég egyértelmű helyzet, ha összeadjuk az összes tényezőt. Pedig annak ellenére dobtam itt el a KK-t, hogy szilárd elhatározásom volt nem eldobni. De ha egyszer nem lehet más, akkor ez van. Nem lehetett más.

Nagyon sok zseton van előttünk

Lásd az EPT-s példát a 4500 zseton berakásáról, amikor még mindig marad 25 ezer, ha eldobom. Nem éri meg a kockázatot.

Ellenfelünk 4betje 1% alatti

Ugye ez azt jelenti, hogy konkrétan KK-val és AA-val 4betel maximum. Márpedig ha a KK nálam van, vajon mi lehet nála? :) A közelmúltban is dobtam el így király párt készpénzes játékban, mert az ellenfelem 4bet statisztikája fél % volt. Ez konkrétan ász pár (mivel minden 221. alakalommal kap ász párt). Ilyen ellenfél ellen teljesen természetes, hogy egy 4betre az ember messzire dobja a KK-t.

Nagyjából ezek a legfontosabb helyzetek, amikor érdemes elgondolkodni a KK eldobásán.

Hozzáteszem, én az elmúlt 4 évben nem tudom pontosan mennyi, de sok százezer partit játszottam le, és olyan 6-7 körül lehet azon eseteknek a száma, amikor eldobtam pre-flop a KK-t. Ezek közül egyszer rosszul dobtam, az is 3 fős egymásra licitálás volt, és QQ volt a másik két játékos közül az erősebbnél. Ez régen történt, olyan három éve, készpénzes játékban, és komoly fordulópontot jelentett számomra ebben a kérdésben. Függetlenül attól, hogy azt szokták mondani, hogy általában a dobás a kisebbik hiba pókerben, ebben a konkrét kérdésben nem értek ezzel egyet. A hibás dobásom óta vallom azt, amit itt is írtam: mindig kisebb hiba tönkremenni a király párral, ha tényleg ász pár van a másiknál, mint eldobni, amikor nálad van a legerősebb lap!